hetedik  
  tovább
Ünnep
   
A májuselsejei ünnepből nem láttam semmit Gyuribá, mert reggeltől estig dogoztam. Annyi szabadidőm volt csak, hogy hazamentem, lezuhanyoztam, aludtam három órát, aztán vissza pubba. Mert itt az ünnepeken ezerrel megy a buli, nálunk is hétvégén koncert volt, mindenki táncolt, énekelt és ivott. A tulaj meg van elégedve velem, mert a leggyorsabb vagyok a csapolásban, kiszolgálásban. Úgy érzem, tapasztalom, hogy elfogadtak, megszerettek. Az angol is megy már, bár még annyira nem tudom a nyelvet, hogy az ápolói tesztet ki tudjam tölteni. Azért is gondolom azt, hogy rendben vagyok, mert most is felajánlották segítségüket. Ugyanis, eddig gyalog jártam be a pubba, amely úgy másfél kilóméterre van a belvárostól és azért, hogy gyorsabban, kényelmesebben kiérjek, úgy döntöttem, hogy veszek egy biciklit. Munka közben érdeklődtem, hogy hol van a városban bicikli szaküzlet, erre vagy tizen azonnal felajánlották, hogy ők majd segítenek nekem kerékpárt szerezni. Javasolták, hogy ne vegyek újat, mert nem érdemes drága, újat venni, ők majd szerzenek alig használatat, olcsón. Most, amikor telefonon beszélgetünk, éppen a pub előtt sétálgatok és a postást várom, aki azt ígérte nemsokára jön az új bringával, amit a múlt héten kapott a postától, de neki nem kell, mert van autója és azzal jár. Összeismerkedtem egy egyetemi tanárral is, aki ide jár sörözni hozzánk, s nagyon kedvesen megígérte segít nekem abban, hogy sikerüljön jól szerepelni a felvételi beszélgetésen. Azt igérte, háromszáz euró tanfolyamdíj befizetésével, részt vehetek azon a kedvezményezett egyetemi felvételi előkészítőn, amelyet az orvostudományira való felvételire szerveznek. Beiratkozhatnék az egyetemre is, hisz a papírjaim megfelelnek, de itt nagyon drága az egyetem és hát nekem még nincs háromezer euróm egy szemeszterre. Ja, a pénz, míg itt sétálgatok, összeszedtem 17 centet a földről, mert itt nem tudom miért, nem szokás a kiszórt apróért lehajolni. Beviszem és bedobom majd a pubban a putlon lévő perselybe, mert itt az a szokás nálunk, hogy az aprópénzt, amelyet takarítás közben, vagy csak úgy a földön találunk egy, a rákkutatást támogató alapítvány perselyébe gyűjtjük. Szóval , Gyuribá jól vagyok, de egy kissé fáradt, mert sokat dolgoztam. Ma este még dolgozom, de aztán két nap pihenő. Jövő héten újra beszélgetünk, Szervusz!
 
 
folytatás, kb. egy hét múlva