Az ilyen munkáknál gyakran elgondolkodom azon, hogy mit lehetne kezdeni a kibontott anyagokkal. Mert itt, amikor ablakot cserélünk és a régi tölgyfa helyett új műanyagot teszünk be, olyan jó állapotban lévőket kell összetörni, a konténerbe dobni amiért kár, amelyeket még száz évig lehetne használni. Otthon bizonyosan beraknák még ezeket a szép régi ablakokat. Újabban foglalkoztat, hogyan lehetne valamiféle vállalkozásba kezdeni, amely éppen az ilyen típusú megoldásokra épülne.

Most nyugi van a városban, de még mindig mindenki a gyilkosságról, a tettes elfogásáról beszél. Ezzel vannak tele a helyi lapok, erről beszélnek a rádióban és a városi televíziókban. Mindenki megkönnyebbült, hogy elfogták a gyilkost. Állítólag ebben nagy szerepe volt egy kutyusnak, amelyet Wales-ből hoztak, és amely egy csoda-kutya, mert három héttel a tett után is fel tudja venni a szagot, olyan kifinomult a szaglása. Láttam ezt a kutyust, hát semmi különös, helyes kis állat, ha nem tudtam volna, hogy ő az, valamelyik otthoni kedvencnek nézem.

Végre van saját Skyp-om és lakásban is van Wireles, úgy, hogy most már tudok korlátlanul telefonálni. A héten is sok szentendrei barátommal sikerült szót váltanom, sőt Fülcivel is beszélgettem, aki akkor éppen Erdélyben volt. Azért sokat jelent a technika, hogy az ember úgy tud beszélni, levelezni ismerőseivel, családjával, barátaival mintha a szomszéd szobában lenne. El tudom képzelni mennyire rossz lehetett a távolban, az 56-ban elmenekülteknek, akiknek ez a lehetőség még nem volt adott, mert hát nagyon magányos tud lenni az ember távol hazájától, még ha tudja is, hogy csak felül repülőre és már otthon is lehet.
Vettem egy jó kis fordítóprogramot is, úgy hogy a lengyel lány tanításán kívül, most egy szótár is rendelkezésemre áll arra, hogy egy kicsit jobban elmélyedjek az angolban. Bár mostanában inkább élvezem a szabadságot, hogy nem kell éjjel-nappal a Pub-ban lennem, így holnap is a tengerpartra megyek egy kis sárkányeregetésre, meg lazítani.

Mindenkit üdvözlök!
Kenzó